Az egész akkor kezdődött, amikor a 2006-ban elrajtoló, pénzügyi és vállalati információkat kínáló weboldal a Google Finance nevére keresve, az oldal nem volt megtalálható a Google első találatai között. Ekkor ültek le a Google mérnökei Amit Singhal vezetésével, hogy feltárják és orvosolják a problémát.
Ahogy Mr. Singhal akkor felvezette ezt: “ha van egy áramszünet New Yorkban, az első keresések a témában pár másodpercen belül befutnak, viszont az első blogbejegyzések csak 10-15 perc múlva jelennek meg a találati listában.” És azok sem feltétlenül a SERP elején, vagy tetején, ahol mindenki gyorsan rájuk bukanna.
Ezért aztán tisztán matematikai alapon készítettek egy külön algoritmust, amit QDF (Query Deserves Freshness) névre kereszteltek, és a fő algoritmus részét képezi. Mindez 2007-ben történik.
A megoldás célja, hogy olyan frissen létrejövő tartalmakat helyezzen a találati lista elejére, melyek relevánsan kapcsolódnak a felhasználók azon kereséseire, melyeket a rendszer éppen “hot topic”-ként “azonosított”. Szemben azokkal a tartalmakkal, melyek kapcsolódnak a kereséshez, de információtartalmuk régi, viszont megbízhatóbbak. Korábban a frissen létrejött oldalak ha gyorsan be is kerültek az indexbe, rájuk mutató linkek és “bizalom” híján – ami világos, hiszen pár percesek csak -, szinte sehol nem voltak a találati listában egy-egy éppen aktuális, népszerűbb témára való kereséskor.
Az algoritmus kb. a következőket veheti figyelembe a feltételezések szerint:
- Search volume
- News coverage
- Blog coverage
- Toolbar data (talán)
Ha máskor nem, a napokban egészen biztosan találkoztunk ennek a megoldásnak az eredményével, mikor is az elhíresült Vodafone dolgozó twitteres “beszólása” miatt, pl. a webisztán blog egyik posztja néhány óra leforgása alatt az első 10-be ugrott a ~48.000.000 találat közül a “Vodafone” szóra való kereséskor.
És egy videó arról, hogy ez valóság e, vagy csak kitaláció:
